Müller Miklós fotóművész szegedi diákéveiről szóló munkám a Tiszatáj onine-on

Részlet a tanulmányból:

"Müller Miklós, vagy ahogyan később világszerte ismertté vált, Nicolas Muller a 20. század itthon méltatlanul elfeledett fotóművésze. Zsidó származása miatt 25 évesen, 1938 áprilisában – az Anschluss-t követően – elhagyta az országot, és művészi pályája több fontos állomás után – Franciaország, Portugália, Marokkó – végül Spanyolországban teljesedett ki, ahol a kor legismertebb spanyol szociofotósa lett. A magyar fotográfus-szakma a 80-as évek elején fedezte fel újra Müllert: 1983-ban Albertini Béla tollából egy levél-interjú jelent meg a művésszel a Fotóművészet című folyóiratban (Albertini, 1983.). Az 1980-as évek végén felvette a kapcsolatot szülővárosával, Orosházával, azzal a céllal, hogy kulturális hidat építsen spanyol lakhelye Llanes és Orosháza között. 1988-ban, ötven évvel emigrálása után érkezett a városba. Szülővárosa nagy szeretettel fogadta, kiállítást rendeztek a tiszteletére, és a magyar közönség nagy érdeklődéssel fordult a hazájában korábban kevés figyelmet kapott művész felé. 1989-ben Orosházán album jelent meg a képeiből (Lengyel, 1989), 1994-ben életút-interjú készült vele, majd Anderle Ádám szerkesztésében életéről és munkásságáról egy kötet is napvilágot látott (Anderle, 1994). Az elkövetkező években elsősorban a Dél-Alföldön tanulmányok sora (Gonda, 2004; Albertini, 2007; Lengyel, 2013) mutatta be rendkívül érdekes életútját, alkotó munkájának fejlődését, nemzetközi hatását. Képei legutóbbi kiállítására – fia­tal fotográfusok és orosházi és szegedi születésű fiatal művészek alkotásaival közösen – 2016 októberében került sor Szegeden."